6. rész: Az ok, amiért Isten nem lépett közbe az első emberpár bűnbeesésekor
A mindentudó és mindenható Isten minden bizonnyal tudott az első emberpár deviáns tettéről és arról, hogy ez a bűnbeeséshez fog vezetni, és biztosan képes volt arra, hogy ezt megakadályozza. Miért nem lépett akkor közbe, hogy ezt megakadályozza? Ez egyike a korok fő megoldatlan rejtélyeinek. Három okot vethetünk fel arra, hogy Isten miért nem lépett közbe a bűnbeesésnél.
6.1 A teremtés elvei abszolút és tökéletes mivoltának megtartása végett
Isten az embert, a teremtés elvének megfelelően, a saját képmására, a teremtő természetével és hatalmával teremtette meg, arra számítva, hogy amint Ő uralkodik az emberiség fölött, úgy fog az ember is uralkodni a teremtett dolgok felett. Az embernek azonban ahhoz, hogy örökölje Isten teremtő természetét, feladata beteljesítése által kell elérnie a tökéletességet. Amint ezt már elmagyaráztuk, a növekedési időszak Isten közvetett uralmának az időszaka, vagy az Alapelv által elért eredményeken alapuló korszak. Isten ebben az időszakban nem uralkodik közvetlenül, mert arra vágyik, hogy lehetővé tegye az emberek számára saját feladatuk teljesítését. Isten csak akkor tud közvetlenül uralkodni rajtuk, amikor elérték az érettséget.
Ha Isten a növekedés időszakában beleszólna az ember cselekedeteibe, akkor ez azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagyja az ember felelősségét. Saját teremtési elvét, amely által neki akarja adni alkotó természetét, és a teremtés urává akarja felnevelni, semmibe venné. Ha figyelmen kívül hagyjuk az Alapelvet, ezzel aláaknázzuk abszolút és tökéletes mivoltát. Minthogy Isten abszolút és tökéletes Teremtő, teremtési elve is minden bizonnyal az. Összefoglalva tehát: Isten annak érdekében, hogy megtartsa a teremtés elvének abszolút és tökéletes mivoltát, nem lépett közbe abba a folyamatba, amely előidézte a bűnbeesést.
6.2 Isten az egyedüli teremtő
Isten csak az általa teremtett törvényes létezés felett uralkodik és csak a törvényes cselekedeteket irányítja. Semmi olyan törvénytelen létezést nem szabályoz, amelyet nem Ő teremtett, mint például a poklot, és nem szól bele semmilyen törvénytelen tettbe, bűntettbe például. Ha Isten beleszólna az ilyen létezők vagy tettek életébe, akkor ezt bizonyosan az Ő teremtéseként és törvényszerűnek könyvelnék el.
Ha tehát Isten közbelépett volna az első emberpár bűnbeesésébe, akkor ezeket a tetteket felruházzák teremtése értékeivel és törvényszerűnek tartják. Amennyiben ezt megtenné, Isten egy új törvényt teremthetne, amely által ezeket a bűnös tetteket törvényesnek ismerné el. Minthogy Sátán volt az, aki ezt a végkifejletet előidézte, ő lenne ennek az új törvénynek és a bűnbeesés összes következményének a teremtője. Isten tehát, hogy megmaradjon egyedüli teremtőnek, nem avatkozott bele a bűnbeesésbe.
6.3 Hogy az embert a teremtés urává tegye
Isten megteremtette és az összes teremtett dolog feletti uralommal áldotta meg az embert. Az ember nem uralkodhat olyan más teremtmények felett, amelyekkel egy szinten áll. Az embernek ki kell érdemelnie azt, hogy teljesíthesse az Istentől kapott küldetését.
Minthogy Ő teremtette az embert, Istennek joga van uralkodnia felette. Az embernek birtokolnia kell a Teremtő természetét és hatalmát ahhoz, hogy kiérdemelje a teremtés feletti uralom jogát. Isten, ahhoz, hogy teremtő képességet adjon neki és méltóvá tegye a teremtés feletti uralomra, lehetővé teszi az ember számára, hogy növekedési ideje alatt a feladata teljesítése által elérje a tökéletességet. Csak akkor érdemelheti ki a teremtés feletti uralom jogát, ha az Alapelvnek megfelelően megvalósítja a tökéletességet.
Ha Isten közvetlenül uralkodna olyan emberek életén, akik még éretlenek, akkor ezzel az arra érdemtelenek kezébe adná az uralkodói hatalmat. Ezáltal uralomra jogosítaná azokat, akik még nem teljesítették a kötelességüket vagy nem vették még át Isten teremtő képességét. Ha Isten egy éretlen embert már érettként kezelne, saját törvényének mondana ellent. Isten saját teremtési elvét hagyná figyelmen kívül, amelyet ezért hozott létre, hogy az emberek örökölhessék a teremtő természetét és uralkodhassanak a teremtés felett. Isten reszketve nézte végig az ember bűnbeesését és visszafogta magát attól, hogy közbelépjen a még éretlen ember érdekében, hogy megáldhassa őt, mint a teremtés urát.