2. rész: A helyreállítás gondviselésének folyamata
2.1 A helyreállítás gondviselésének korszakai
Tekintsük most át az egész történelmet Ádámtól kezdve, ahogyan azt a Biblia bemutatja, és vizsgáljuk meg az egyes gondviselési időszakokat, amelyeket a történelem magába foglal.
Isten gondviselése, amely arra irányult, hogy a bűnbe esett embert segítse a Messiás fogadásához szükséges alap felépítésében, és így a teremtés céljának megvalósításában, már Ádám családjában elkezdődött. Isten akarata azonban meghiúsult, amikor Káin megölte Ábelt. Ez a megvalósulatlan akarat tíz nemzedékkel később Noé családjára szállt. Isten vízözönt bocsátott a gonosz világra, hogy Noé családját elkülönítse tőle és a helyreállítás gondviselését irányítani tudja. Az volt a szándéka, hogy a Messiás alapjának felépülését szolgáló gondviselést már Noé családjában véghez viszi, majd erre az alapra elküldi a Messiást. Noé második fiának, Kámnak a bűnös tette miatt azonban a Noé családjára és a bárkára épülő gondviselés kudarcot vallott. Ennek következtében a tíz nemzedék és a negyvennapos vízözön, amelyekkel Isten a gondviselését előkészítette, Sátán kezébe került. Egy négyszáz éves jóvátételi időszak elteltével, mialatt újból a Menny oldalára került mindaz, ami elveszett, Isten Ábrahámot bízta meg akaratának teljesítésével.
Ha Ábrahám Isten akaratát követve felépítette volna a Messiás családi szintű alapját, ez az alap kiterjedt volna a nemzet szintjére, és így a Messiás eljöhetett volna. Mivel azonban a jelképes áldozatot Ábrahám hibásan mutatta be, Isten akarata ismét meghiúsult. Emiatt Sátán igényt tarthatott az Ádámtól Ábrahámig terjedő kétezer éves időszakra, melynek folyamán Isten a hit atyját kereste, aki majd fogadni tudja a Messiást.
Ábrahám helyzete ennek ellenére különbözött Noé helyzetétől. Ábrahám ugyan kudarcot vallott a jelképes áldozat bemutatásakor, a Messiás családi szintű alapja mégis létrejöhetett Ábrahám családjának három nemzedéke: Ábrahám, Izsák és Jákob által. Ezen az alapon Isten megsokasította az Egyiptomban élő választott népet, és a Messiás alapját nemzeti szintre emelte. Ezért hívjuk Ábrahámot a hit atyjának. Ha a korszak jelentőségét szigorúan az eredménye szempontjából ítéljük meg, megérthetjük, hogy az Ádámtól Ábrahámig terjedő kétezer éves időszak célja az volt, hogy megjelenjen a hit atyja, aki a helyreállítás gondviselésének megkezdéséhez szükséges alapot képes megteremteni. Így azt mondhatjuk, hogy Isten helyreállítási munkája Ábrahámmal kezdődött el.
Az Ádámtól Ábrahámig terjedő időszak ellenben Sátán oldalára került Ábrahám hibája miatt, amelyet a jelképes áldozat bemutatásakor követett el. Szükség lett tehát egy olyan időszakra, amely során az elveszett időszak jóvátétel által visszakerülhetett Isten oldalára; ez az Ábrahámtól Jézusig terjedő kétezer éves időszak jelentősége.
Ha Ábrahám nem követett volna el hibát a jelképes áldozat bemutatásában, akkor a Messiás az Ábrahám közvetlen leszármazottai által épített nemzeti alapra jött volna el, és a helyreállítás gondviselése már abban a korban beteljesedett volna. Ehhez hasonlóan, ha a zsidók hittek volna Jézusban és követték volna, akkor támogatták volna abban, hogy élő áldozatként képviselje nemzetüket Isten előtt. Ezzel létrehozhatták volna a Messiás nemzeti szintű alapját. Jézus pedig – Messiásként állva erre az alapra – befejezhette volna a helyreállítás gondviselését.
Ábrahámhoz hasonlóan, aki a jelképes áldozat bemutatásakor elbukott, a nemzeti szintű áldozat bemutatásakor ugyancsak hibát követtek el a zsidók, amikor vezetőik Jézust a keresztre küldték. Így az Ábrahámtól Jézusig terjedő kétezer éves időszak szintén Sátán birtokába került. Következésképpen egy másik kétezer éves időszakra lett szükség, mely alatt a korábbi kétezer év jóvátétel folytán visszakerülhetett Isten oldalára. A Jézus idejétől napjainkig tartó kétezer éves időszaknak ez a jelentősége. E korszak során, melyet Jézus keresztje nyitott meg, a keresztényeknek világszintű alapot kell építeniük a Messiás számára.
2.2 A helyreállítás gondviselését alkotó korszakok osztályozása
2.2.1 A korszakok osztályozása Isten igéje szerint
A helyreállítás gondviselését alkotó korszakok Isten gondviselésének fokozatos fejlődését mutatják. Ezeket a korszakokat hat különböző szempontból lehet besorolni. (I) Az Ádámtól Ábrahámig terjedő kétezer éves időszak során az emberek még nem tettek elegendő jóvátételi feltételt ahhoz, hogy közvetlenül megkaphassák Isten Igéjét. A bűnbe esett emberek legföljebb áldozatok bemutatása által teremthettek jóvátételi feltételeket, így azonban az elkövetkezendő időszaknak az alapját fektették le, melyben Isten elkezdhette az Igére alapozott helyreállítás gondviselését. Ezért ez az időszak az Ige megalapozásának gondviselési korszaka.
(II) Az Ábrahámtól Jézusig terjedő kétezer éves időszak során az emberiség szellemisége és értelme az Ószövetségben kinyilatkoztatott Ige segítségével a kialakulási szintre fejlődött. Ezt az időszakot ezért a gondviselés kialakulási szakaszának, más néven az Ószövetség korának nevezzük.
(III) A Jézustól a Második Eljövetelig terjedő időszak során az emberiség szellemisége és értelme az Újszövetségben kinyilatkoztatott Ige segítségével a növekedési szintre fejlődött. Ezt a korszakot tehát a gondviselés növekedési szakaszának, más néven az Újszövetség korának nevezzük.
(IV) Az alatt az időszak alatt, amikor Krisztus Második Eljövetele után a helyreállítás gondviselése beteljesül, az emberiség szellemisége és értelme eléri a kiteljesedés szakaszát a Beteljesedett Szövetség Igéjének segítségével, melynek eszközével teljessé válik a helyreállítás gondviselése. Ezt az időszakot tehát a gondviselés kiteljesedési szakaszának, más néven a Beteljesedett Szövetség korának nevezzük.
2.2.2 A korszakok osztályozása Isten feltámadási munkája szerint
(I) Az Ádámtól Ábrahámig terjedő kétezer éves időszak során az emberek áldozatai azt a célt szolgálták, hogy megkezdődhessen az Ószövetség kora, melyben Isten elindíthatja feltámadási munkáját. Ez az időszak ezért a feltámadás megalapozásának gondviselési korszaka.
(II) Az Ábrahámtól Jézusig terjedő kétezer éves időszak során az emberek az Ószövetség Igéjének és e gondviselési kor érdemének köszönhetően a kialakulási szellem szintjéig tudtak feltámadni. Ezt az időszakot ezért a kialakulás szintű feltámadás gondviselési korszakának nevezzük.
(III) A Jézustól a Második Eljövetel idejéig terjedő kétezer éves időszak során az emberek az Újszövetség Igéjének és e gondviselési kor érdemének köszönhetően az élő szellem szintjéig tudtak feltámadni. Ezt az időszakot ezért a növekedési szintű feltámadás gondviselési korszakának nevezzük.
(IV) Azon időszak során, amikor Krisztus Második Eljövetele után teljessé válik a helyreállítás gondviselése, az emberek a Beteljesedett Szövetség Igéjének és e gondviselési kor érdemének köszönhetően teljesen feltámadhatnak az isteni szellem szintjéig. Ezt az időszakot tehát a kiteljesedési szintű feltámadás gondviselési korszakának nevezzük.
2.2.3 A különböző gondviselési időszakok helyreállítása jóvátétel által
(I) Az Ádámtól Ábrahámig terjedő kétezer éves időszak során Isten az Ószövetség korának alapjait fektette le. Noha ez az időszak Sátáné lett, Ábrahám családjának felnevelésével Isten mégis meg tudta nyitni az Ószövetség korát, amelynek folyamán ezt az első időszakot jóvátétel által helyreállíthatta. Ezért ez az időszak a (jóvátétel általi) helyreállítás gondviselését megalapozó korszak.
(II) Az Ábrahámtól Jézusig terjedő kétezer éves időszak során Isten, elsősorban Izrael népével együttműködve, jóvátétel által helyreállította az előző kétezer éves időszakot, amely Ábrahám jelképes áldozat bemutatásakor elkövetett hibája miatt Sátáné lett. Ez az időszak tehát a jóvátétel általi helyreállítás gondviselésének korszaka.
(III) A Jézustól a Második Eljövetelig terjedő kétezer éves időszak során Isten, elsősorban a kereszténységgel együttműködve, jóvátétel által helyreállította az Ószövetség korát, amely Jézus keresztre feszítése miatt Sátáné lett. Ez az időszak tehát a (jóvátétel általi) helyreállítás gondviselését meghosszabbító korszak.
(IV) Az időszak során, amikor Krisztus Második Eljövetele után teljessé válik a helyreállítás gondviselése, Isten azon munkálkodik majd, hogy jóvátétel által helyreállítsa a teljes gondviselést, amely Sátán birtokába került. Ez az időszak tehát a (jóvátétel általi) helyreállítás gondviselését beteljesítő korszak.
2.2.4 A korszakok osztályozása a messiás növekvő alapjának mértéke szerint
(I) Az Ádámtól Ábrahámig terjedő kétezer éves időszak során Isten létrehozta a Messiás családi szintű alapját azáltal, hogy felajánlott áldozatainak alapján kiemelte Ábrahám családját. Ez az időszak tehát a Messiás családi szintű alapjának megteremtését szolgáló gondviselési korszak.
(II) Az Ábrahámtól Jézusig tartó kétezer éves időszak során Isten azon munkálkodik, hogy az Ószövetség Igéjének alapján felemelje Izraelt, és ezzel megteremtse a Messiás nemzeti szintű alapját. Ez az időszak tehát a Messiás nemzeti szintű alapjának megteremtését szolgáló gondviselési korszak.
(III) A Jézustól a Második Eljövetelig terjedő kétezer éves időszak során Isten megteremtette a Messiás világszintű alapját azáltal, hogy az Újszövetség Igéjének az alapján kiemelte a világ kereszténységét. Ez az időszak tehát a Messiás világszintű alapjának megteremtését szolgáló gondviselési korszak.
(IV) Az időszak során, amikor Krisztus második eljövetele után teljessé válik a helyreállítás gondviselése, Isten létrehozza a Messiás kozmikus szintű alapját azáltal, hogy a Beteljesedett Szövetség Igéjén alapulva a mennyben és a földön egyaránt tevékenykedni fog. Ez az időszak a Messiás kozmikus szintű alapjának beteljesedését szolgáló gondviselési korszak.
2.2.5 A korszakok osztályozása a felelősség szerint
(I) Az Ádámtól Ábrahámig tartó kétezer éves időszak során Isten kialakította azt az alapot, amellyel az ezt követő ószövetségi korban a saját felelősségébe tartozó gondviselést irányítani tudta. Ezt az időszakot ezért az Isten felelősségét megalapozó gondviselési korszaknak nevezzük.
(II) Az Ábrahámtól Jézusig terjedő kétezer éves időszak során Isten felelősséget vállalt mint az ember megteremtője, és a kialakulási szintig teljesítette a helyreállítás gondviselését. Isten együttműködött a prófétákkal és az elsődleges felelősséget, Sátán legyőzését személyesen vállalta. Ezért ezt az időszakot az Isten felelősségén alapuló gondviselési korszaknak nevezzük.
(III) A Jézustól a Második Eljövetelig tartó kétezer éves időszak során Jézus és a Szentlélek, akik Ádám és Éva küldetését vették magukra, a növekedési szintre vitték a helyreállítás gondviselését. Jézus és a Szentlélek vállalták a másodlagos felelősséget, hogy a bűnbe esett ember helyreállításán dolgozva legyőzik Sátánt. Ezért ezt az időszakot a Jézus és a Szentlélek felelősségén alapuló gondviselési korszaknak nevezzük.
(IV) A Krisztus Második Eljövetele utáni időszakban, amikor teljessé válik a helyreállítás gondviselése, a földön és a mennyben élő hívőknek kell vállalniuk a harmadlagos felelősséget, hogy legyőzik Sátánt, a bukott arkangyalt, és beteljesítik a helyreállítás gondviselését. Mindezt a Teremtés elvével összhangban kell megvalósítaniuk, amely kijelöli az ember számára az angyalok fölötti uralom jogának megszerzéséhez vezető utat. Ezt az időszakot ezért a hívők felelősségén alapuló gondviselési korszaknak nevezzük.
2.2.6 A korszakok osztályozása a gondviselés azonossága szerint
(I) Az Ádámtól Ábrahámig tartó kétezer éves időszak során a Messiás alapja jelképes jóvátételi feltételek teljesítésével állt helyre. Ezt az időszakot ezért a jelképes azonosság korszakának nevezzük.
(II) Az Ábrahámtól Jézusig tartó kétezer éves időszak során a Messiás alapja képmás szintű jóvátételi feltételek teljesítése által állt helyre. Ezt az időszakot ezért a képmás szintű azonosság korszakának nevezzük.
(III) A Jézustól a Második Eljövetelig tartó kétezer éves időszak során a Messiás alapja valóságos jóvátételi feltételek teljesítése által áll helyre. Ezt az időszakot ezért a tényleges azonosság korszakának nevezzük.