A teremtés elvei
A teremtés elvei
Isten és a világegyetem kettős jellemvonásai
- Hogyan ismerhetnénk meg a láthatatlan Isten természetét?
- A kérdés megvizsgálásának egyik módszere, hogy megfigyeljük az Isten által teremtett világot.
- Miként egy művész személyisége a munkáin keresztül ismerhető meg, Isten természetét a teremtés különböző dolgainak megfigyelése által érthetjük meg.
- Minden, ami létezik, rendelkezik a jang (férfias jelleg) és a jin (nőies jelleg) kettős jellemvonásával. Bármely létező dolog és lény létrejöttének feltétele az, hogy e két jellemvonás kölcsönös kapcsolatot teremtsen,
- egymással és más létezőkkel is.
- Minden létezőnek vannak mind belső, mind külső jellemzői.
- A látható külső forma a láthatatlan belső jellegre hasonlít.
- A belső jelleg – habár láthatatlan – meghatározott szerkezettel bír, amely a külső formán keresztül nyilvánul meg. A belső jelleget belső természetnek, külső megnyilvánulását külső formának nevezzük.
- Minthogy a belső természet és a külső forma egyazon létező belső és külső jellegének felel meg, a külső formát mint második belső természetet is értelmezhetjük. A belső természet és a külső forma együtt kettős jellemvonásokat alkotnak.
- Tovább kutatva keressük azt a Végső Okot, ami életre hívta a minden részecskét felépítő, belső természettel és külső formával rendelkező energiát. Ez a létező lenne a világegyetemben levő számtalan dolog Első Okozója.
- A világegyetem Első Okozóját Istennek, valamint Isten belső természetét és külső formáját eredeti belső természetnek és eredeti külső formának nevezzük.
- Természetes az a feltételezés, hogy Istennek, minden dolog Első Okozójának a létezése szintén a jang és a jin kettős jellemvonásainak kölcsönös kapcsolatán alapszik.
- Milyen kapcsolat van a belső természet és a külső forma, valamint a jang és a jin kettős jellemvonásai között?
- Istennek mind az eredeti belső természete, mind az eredeti külső formája magában foglalja az eredeti jang és az eredeti jin közti kölcsönös kapcsolatot.
- Az eredeti jang és az eredeti jin tehát az eredeti belső természet és az eredeti külső forma jellemzői.
- Isten és a világegyetem kapcsolatát így foglalhatjuk össze:
- A világegyetem mint egész, Isten valóságos objektuma.
- Egyéni igazságformákból épül fel, amelyek Isten kettős jellemvonásainak egyedi, képmás vagy jelkép szintű megnyilvánulásai, a teremtés elvei által meghatározottan.
Az egyetemes ősenergia, az adás-elfogadás kapcsolat és a négypozíciós alap
- Isten, minden dolog Teremtője, maga az abszolút valóság, örökkévaló, önmagában létező, időn és téren túli.
- Isten létezésének alapereje szintén örökkévaló, önmagában létező és abszolút.
- Ez minden más energia és erő eredete, amely a teremtett dolgok létezését lehetővé teszi.
- Ezt az alapvető energiát egyetemes ősenergiának nevezzük.
- Az egyetemes ősenergia hatására minden létező szubjektum és objektum elemei egy közös alapot hoznak létre és egymással kölcsönhatásba lépnek.
- Ez a kölcsönhatás termeli ki a teremtett dolgok létezéséhez, sokasodásához és működéséhez szükséges összes energiát.
- Ezt a kapcsolatot adás-elfogadás kapcsolatnak nevezzük.
- Ezt a folyamatot – melyben az Eredetből, Istenből származó két létező különálló módon megnyilvánul,
- majd újra egyesül –
- eredet-szétválás-egyesülés folyamatnak nevezzük.
- Amikor mind a négy létező szubjektumként viselkedik a többi hárommal szemben, és adás-elfogadás kapcsolatba lép velük, illetve ezek körülötte keringenek, akkor együtt megvalósítják a három objektum célját.
- Amikor az eredet-szétválás-egyesülés folyamaton keresztül
- mind az eredet, mind az eredetből származó szubjektum és objektum, valamint az általuk alkotott egység is betölti a három objektum célját,
- létrejön a négypozíciós alap.
- A négypozíciós alap a négyes szám gyökere, ugyanakkor a hármas számé is.
- A négypozíciós alapot Isten, a férj és a feleség, valamint a gyerekek hozzák létre az eredet-szétválás-egyesülés folyamatának három szakasza által. Ily módon a négypozíciós alap a három szakasz elvének az alapja is.
- A négypozíciós alap mind a négy pozíciója három objektum partnerrel bír, amikor a három objektum célját betölti. Összesen 12 objektum-kapcsolat lehet így, emiatt ez a 12-es szám eredete.
- A négypozíciós alap a jóság alapfeltétele, Isten teremtésre vonatkozó céljának megvalósulása.
- Ez minden dolog létezésének alapfeltétele, mely biztosítja számukra a létezésükhöz szükséges erőket és képessé teszi őket arra, hogy Isten bennük lakozzon.
- A négypozíciós alap tehát Isten teremtésének örökkévaló célja.
A teremtés célja
- Isten a teremtés minden egyes napja után látta, hogy az jó (Ter 1,4-31).
- Ez azt sugallja, hogy Isten arra szánta teremtményeit, hogy a jóságot megtestesítő objektumok legyenek, amelyekben örömét leli.
- A világegyetemnek – középpontjában az emberrel – a végső célja az, hogy örömet juttasson vissza Istennek.
- Ahhoz, hogy Isten teremtésre vonatkozó célját pontosabban megérthessük, vizsgáljuk meg először, hogyan keletkezik az öröm.
- Örömet egymagunkban nem tudunk érezni. Az öröm akkor születik, amikor belső természetünket és külső formánkat objektumunkban látjuk visszatükröződni és kifejlődni.
- Objektumunk segít abban, hogy a tőle jövő ösztönzés által megismerjük belső természetünket és külső formánkat. Az objektum lehet látható vagy láthatatlan is.
- Például egy művész objektuma lehet a gondolatában megfogant ötlet, illetve a befejezett festmény vagy szobor, amiben az elképzelés alakot ölt.
- Amikor a művész tervére gondol vagy alkotását nézi, saját belső természetét és külső formáját látja visszatükröződni, s ez örömmel és elégedettséggel tölti el.
- Isten az öröm teljességét hasonlóképpen akkor éli át, amikor valóságos objektuma arra készteti, hogy saját eredeti belső természetét és eredeti külső formáját rajta keresztül érezze át.
- Amikor felépül a Mennyország – azaz megvalósul a három nagy áldás és létrejön a négypozíciós alap –, akkor az az Isten örömére szolgáló jó objektum lesz.
- Isten első áldásának a kulcsát az egyéni jellem adja.
- A jellem tökéletessé válásához az egyénnek saját magán belül kell négypozíciós alapot felépíteni, amelyben teste és lelke – Istennel a középpontban – adás-elfogadás kapcsolat által egyesül.
- Az ilyen ember Isten temploma (1Kor 3,16), Istennel teljes mértékben egy (Jn 14,20), és isteni természettel bír.
- Isten szívét a sajátjaként érzi. Ennélfogva érti Isten akaratát és aszerint él.
- Az egyéni tökéletesség állapotában az ember teste saját lelkének valóságos objektuma. Minthogy lelkének középpontja Isten, így Istennek is valóságos objektuma.
- Mivel Isten minden érzését sajátjukként érzik, soha nem követnének el bűnt, ami Istent elszomorítaná. Másképpen fogalmazva, soha nem esnének bűnbe.
- Isten második nagy áldását Ádámnak és Évának együtt kellett volna megvalósítania, miután Isten objektumaiként elérték egyéni tökéletességüket.
- Ahhoz, hogy a négypozíciós alapot családjukban is felépítsék, Ádámnak és Évának szerető egységben, férjként és feleségként kellett volna egyesülni és gyermekeiket felnevelni.
- Isten harmadik áldása az ember természet feletti uralmának a tökéletességét jelenti.
- Megvalósulásához az uralom Isten-központú négypozíciós alapját kell felépíteni.
- Ahhoz, hogy az ember és a természet egymással teljesen egyesüljenek, szeretetet és szépséget kell megosztaniuk egymással.
Az eredeti érték
- Mi állítja fel a létezők eredeti értékét meghatározó mércét?
- Minthogy a teremtmények eredeti értéküket a négypozíciós alapban való részvételük által érik el, s mert a négypozíciós alap középpontja Isten, maga Isten az, aki ezt a mércét felállítja.
- Mivel Isten abszolút,
- az objektum – az Istentől eredő mérce alapján meghatározott – eredeti értéke is abszolút.
A világegyetem teremtésének és növekedésének folyamata
- A világegyetem nem pusztán egy pillanat alatt született meg.
- Kialakulása és fejlődése valójában elképzelhetetlenül hosszú időbe telt.
- A teremtéshez szükséges hatnapos bibliai időszakot tehát nem a valódi napkeltékkel és napnyugtákkal kell számolni.
- A hat bibliai nap a teremtés folyamatának hat, egymást követő szakaszát jelképezi.
- A teremtés első napjának elteltével a Biblia megállapítja: „Eljött az este és lett reggel, az első nap” (Ter 1,5).
- Ez azért van, mert minden dolog úgy teremtetett, hogy csak egy meghatározott növekedési folyamat után érheti el teljességét.
- Minden létező a kialakulás, a növekedés és a kiteljesedés három, egymást követő szakaszán végighaladva éri el a tökéletességet.
- Az ember amiatt nem teljesítette létezésének célját, mert bűnbe esett, mielőtt végighaladt volna a növekedési folyamat három szakaszán.
- Az embernek tehát ahhoz, hogy új erőfeszítéseket téve megvalósítsa célját, keresztül kell mennie ezen a három szakaszon.
- Az első emberek a növekedési szakasz végén estek bűnbe.
- Isten csak a teremtmények Őstörvényen alapuló növekedésének gyümölcsével tud kapcsolatba lépni. A teremtett dolgokat Isten csak közvetetten tudja irányítani.
- A növekedési folyamatot emiatt Isten közvetett uralma birodalmának vagy az Őstörvény általi fejlődés birodalmának nevezzük.
- A létezők tökéletességüket akkor érik el, miután az Istentől jövő Őstörvény autonómiája és irányítása által végigmennek a növekedési folyamaton.
- Az ember azonban úgy teremtetett, hogy növekedéséhez – az Őstörvény irányítása mellett – saját felelőssége is szükséges.
- Mit jelent és milyen céllal rendelkezik a közvetlen uralom birodalma?
- Az emberek akkor élnek a közvetlen uralom birodalmában, amikor Isten szeretetében szubjektumként és objektumként egyesülnek, négypozíciós alapot építenek fel, és szívükben teljesen eggyé válnak Istennel.
- Ebben a birodalomban a szubjektum akaratának megfelelően szabadon és hiánytalanul osztják meg szeretetüket és szépségüket, a jóság célját emígy teljesítve ki.
- A közvetlen uralom birodalma a tökéletesség birodalma.
A nem anyagi világ és az anyagi világ, középpontban az emberrel
- A világegyetem az ember mintájára teremtetett, aki Isten kettős jellemvonásainak a képmása.
- A világegyetem – a léleknek és a testnek megfelelő – nem anyagi világból és az anyagi világból épül fel, melyek mindegyike valóságos és létező.
- A nem anyagi világot öt fizikai érzékszervünkkel nem foghatjuk fel.
- A nem anyagi világ és az anyagi világ együtt alkotják a kozmoszt.
- Az ember kozmoszban betöltött pozíciója három sajátossággal rendelkezik.
- Isten az embert arra teremtette, hogy uralkodjon a világegyetem felett.
- Hogy a kozmosz harmóniájának középpontja és a két világ közti közvetítő legyen.
- Hogy a kozmosz valamennyi létezőjének lényegét magába sűrítse (mikrokozmosz).
- A fizikai ént a fizikai lélek és a fizikai test kettős jellemvonásai építik fel.
- Azt, hogy a szellemi én jóvá vagy rosszá válik, elsősorban a fizikai én jó vagy rossz viselkedése határozza meg.
- Szellemi énünket a szellemi lélek (szubjektum) és a szellemi test (objektum) kettős jellemvonásai építik fel.
- A szellem kétféle táplálék adás-elfogadás kapcsolata által növekedik: az életelemek jang jellegű, Istentől jövő elemek, a vitalitáselemek pedig jin jellegű, a fizikai éntől származó elemek.
- A szellemi én nemcsak kap elemeket a fizikai éntől, de úgynevezett élő szellemi elemeket vissza is juttat neki.
- A szellem csak addig növekedhet, amíg a testben lakozik.
- A bűnös földi élet a bűnbe esett ember szellemében a gonoszt és a csúfot erősíti, bűneinek földi életében való megváltása pedig megnyitja a szelleme jóvá válásához vezető utat.
- Azt, hogy egy egyén halála után szelleme a mennybe vagy a pokolba kerül, nem Isten, hanem maga a szellem határozza meg.